Az egyetlen rossz kérdés, a fel nem tett kérdés, hiszen a kíváncsiság az, ami előrébb visz minket. Valamit nem tudunk, nem értünk, nem tiszta egészen… nem szégyen feltenni a kérdést. Sőt, tanulni, fejlődni csak úgy tudunk, ha kérdezünk, és a kapott válaszokat elemezve, megértve szert teszünk olyan új információkra, melyek addig rejtve voltak előttünk. Aki kérdez, az tanul.

Gondoljunk csak a gyerekekre, akik, főleg korai éveikben, szinte vég nélkül ontják magukból a kérdéseket, hiszen a kérdés tanulásunk alapeleme, a világ megismerésének legfontosabb eszköze.

 

Merjünk hát kérdezni, bármi is az, ami érdekel, tisztázatlan, homályos, nem egyértelmű, bátran tegyük fel kérdéseinket, adjuk meg magunknak azt a tiszteletet, hogy tudásunkat csiszolhassuk, ismereteinket bővíthessük.

 

  1. rész

 

  1. Mi a kineziológia?

A kineziológia egy olyan alternatív módszer, amely a prevenció, egészségmegőrzés, készség-, képesség-, és személyiségfejlesztés, stressz kezelés területén nyújt hathatós megoldásokat.

 

Minden olyan probléma esetén eredményesen alkalmazható, amelynek hátterében valamilyen lelki eredetű ok áll.

A kineziológiai oldással egészen a fogantatásunk pillanatáig visszatekintve megkereshetjük azokat a feloldatlan stressz faktorokat, amelyek jelenlegi problémáink kiinduló okai. A kineziológiai kezelés célja éppen az, hogy a testben, a tudatalattiban elraktározott stresszeket, illetve az általa okozott blokkokat feloldjuk, egy nagyon gyengéd módszerrel, technikával.

 

  1. Kinek ajánlott a kineziológia?

A kineziológia bárkinek ajánlott, kortól, nemtől, hitrendszertől, … és minden egyébtől függetlenül. Felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt alkalmazható módszer.

 

  1. Hogyan zajlik a kezelés?

Maga a kezelés egy nyugodt, csendes környezetben zajlik, kb. 1,5-2 órát vesz igénybe. Mindig rövid beszélgetéssel kezdem, hiszen ezekből a beszélgetésekből már nagyon sok minden kiderülhet a páciens problémájával kapcsolatban. Természetesen tiszteletben tartom a határokat, és csupán azokat a körülményeket térképezem föl, amelyek a probléma szempontjából lényegesek lehetnek, illetve hagyom, hogy a páciens is kibeszélje magából, ami éppen akkor és ott felszínre tör. 

 

Ezt a beszélgetést követi maga az oldási folyamat. Ez semmi másról nem szól, minthogy az elülső deltaizom „tesztelésével” előhívjuk az agyból azokat az évek óta raktározott emlékeket, negatív érzelmeket, amelyek a probléma gyökereit alkothatják. Itt nem kell tudatosan emlékezni, hiszen az agyban (sejtjeinkben) minden, minket érő impulzus raktározva van. Az izomtesztelésnél velem szemben áll a páciens, és a kinyújtott alkarja alsó részét érintem nagyon gyengéden. (Vannak más izmok is, melyeken elvégezhető a tesztelés, de talán az elülső deltaizom a legkényelmesebb minkét fél számára.).

 

Az oldás során, szintén izomteszteléssel kitesztelem, hogy a szervezetben hol van energetikai, érzelmi elakadás, blokk, ami szükségessé teszi valamilyen korrekciós technika alkalmazását. A technikák nagyon egyszerűek, hatékonyak, és fájdalommentesek.

Az oldás végén közösen átbeszéljük a folyamatot, az eredményeket, és ha szükséges, megerősítő gyakorlatokat, „házi feladatot” adok otthonra.

 

  1. Mi a kezelés/oldás eredménye?

A kezelés eredménye többek között, hogy a szervezet visszakapja energetikai egyensúlyát, elindítja és megerősíti az öngyógyító mechanizmusát, a tudatos „én” hatékonyabban tudja kezelni a mindennapi élethelyzeteket, képessé válik döntések meghozatalára, illetve arra, hogy változtasson a fennálló körülményeken.

 

Amikor megtaláljuk a probléma okát, gyökerét, és oldjuk a blokkot, az oldás után tapasztalhatjuk, hogy a fizikai betegségek tünetei enyhülnek, vagy eltűnnek, életünk nyugodtabb lesz, kiegyensúlyozottabbá válunk, bátrabban merünk döntéseket hozni, tisztábban átlátjuk élethelyzeteinket, jobban megismerjük és elfogadjuk önmagunkat és másokat, környezetünket.

 

  1. Mit jelent az, hogy oldás?

A kezelést nevezzük oldásnak, a stresszoldás rövidebb neve. A szervezetben raktározott stressz, az abból eredő blokkok „kioldása” a szervezetből.

 

  1. Fájdalmas a kezelés/oldás?

Nem, semmilyen fizikai fájdalommal nem jár, nagyon gyengéd, óvatos, lágy technikáról van szó. Lelki szinten azonban felszínre törhetnek olyan élmények, emlékek, melyek okozhatnak átmeneti kellemetlen érzést, hiszen adott esetben olyan régről gyökerező problémákkal foglalkozunk, melyek akár éveken át szőnyeg alá voltak söpörve.    

 

  1. Mi a különbség a felnőtt és gyermek kineziológia között?

A kezelés folyamata alapvetően ugyanúgy zajlik, mint a felnőtteknél. Minden esetben egy rövid beszélgetéssel kezdünk, ahol a szülővel/szülőkkel feltérképezzük a probléma mibenlétét, illetve azokat a körülményeket, amelyek a probléma szempontjából lényegesek. A kezelés során nincsenek kötelező dolgok, ha akar a gyermek szabadon járkálhat, mozoghat, illetve esetükben kicsit rövidebb ideig tart a folyamat.

 

Egy bizonyos korig a kezelés az anyán vagy apán keresztül történik (ez a szurrogát módszer), tekintettel a kisgyermekek életkorukból adódó jellemzőire. Ez annyit jelent, hogy az izomtesztelést a szülők valamelyikén végezzük, ami ugyanúgy működik, mintha a gyermeket tesztelnénk. A magzati korban történő oldást az anyán keresztül visszük végig. A kezelés oldja mind az anyát, mind a magzatot.

 

  1. Biztos, hogy a gyereket kell oldani?

Természetesen vannak olyan esetek, amikor igen, a gyermek hordozza magában a probléma gyökerét, okát. Ugyanakkor az esetek jelentős (!) részében a gyermekeknél észlelt „problémák” okai nem a gyermekekben keresendőek. A gyermekek, mintegy tükröt tartva, átérzik a szülők félelmeit, fájdalmait, és arra reagálnak a maguk módján. És ez az, amit a szülők a gyermekben megmutatkozó „problémaként” élnek meg. Például a szülő munkahelyi problémái, a szülő idegeskedései, a szülő konfliktusa saját szüleivel, szülők közötti párkapcsolati probléma…

Ilyen esetekben a megoldást a szülő/szülők félelmeinek, fájdalmainak oldása, kezelése nyújtja.

Ahogy a szülő(k)ben megindul a változás folyamata, mindaz kihat a környezetre is, és a gyermekben is érezhetővé válik a változás, fejlődés.

 

  1. Meg kell beszélni a gyermekemmel, ha kineziológushoz szeretném vinni?

A gyermekek elől nem lehet eltitkolni semmit. Sőt, véleményem az, hogy nem is szabad. A gyerekek nagyon érzékenyek, és minden rezgést, változást megéreznek. Megérzik, ha a szülő aggodalmaskodik, ha rosszabb hangulatban van, ha valamit nem mond el, sőt azt is, ha valami meglepetést készít. Éppen ezért gondolom azt, hogy a gyerekeket nem tudjuk feltétlenül megóvni azzal, ha valamit nem mondunk el nekik, nem beszélünk dolgokról. Persze mindig figyelemmel kell lenni az életkorra.

Nyilvánvaló, hogy máshogyan beszéljük meg egy 2-3 éves gyermekkel a dolgokat, mint egy 5-6 évessel. Ugyanakkor a gyerekek, bármilyen korúak is, mindent megértenek, felfognak. Jónak tartom, ha a gyermeket nem éri váratlanul a kezelés. A gyermekekkel beszéljük meg azt is, hogy van valami (az a bizonyos „probléma”), amin változtatni szeretnénk. Nevezhetjük ezt inkább feladatnak, amit meg kell oldani.

 

  1. Szükséges-e a szülő bent léte a gyermek oldásakor?

Az első alkalommal igen, illetve a szurrogát módszernél magától értetődően szintén, hiszen ilyenkor a szülőn keresztül történik az oldás. A továbbiakban, ha a nagyobb gyermek nem kívánja, nem szükséges. Nagyobb gyermekeknél lehet olyan eset, amikor kedvezőbb, ha a szülő nincs jelen, vannak, akik egy harmadik fél előtt könnyebben, mélyebben meg tudnak nyílni. Ez azonban semmilyen negatív megítéléssel nincs a szülőre nézve.

 

  1. Mi a teendő, ha a gyermek nem akarja elsőre az oldást?

Fontos, hogy sem felnőtt, de különösen gyermek esetében, semmit nem szabad erőltetni. Meg kell azonban magyarázni, hogy kineziológusként miben tudok segíteni, miért vagyunk jelen, hogyan zajlik a folyamat, és azt is, hogy mindehhez szükség van az ő aktív részvételére.

 

  1. Hogyan készüljek fel az oldásra? Kell vinnem valamit?

Magára az oldás folyamatára nem kell készülni a szó alapértelmében. Viszont a sikeres, eredményes folyamathoz kell, hogy már megérjen bennünk az elhatározás, hogy változtatni akarunk. Ami még fontos, hogy nyitottak legyünk az oldás eredményére, fogadjuk be a pozitív hatásokat, és ne legyenek elvárásaink se önmagunkkal, se az oldás folyamatával kapcsolatban. Fontosnak tartom az őszinteséget, hiszen az eredmény akkor érhető el, ha teljes mértékben fel tudjuk kutatni az okokat. Lényeges, hogy megbízzunk a kezelő személyében, ne legyen bennünk semmilyen ellenérzés, amely gátolhatja a folyamatot. A kineziológust titoktartási kötelezettség terheli.

 

  1. Előfordulhat, hogy nincs hatása a kineziológia kezelésnek?

Természetesen igen, hiszen a kineziológus csak 50%-ban járulhat hozzá a változáshoz és változtatáshoz, másik 50%-ban a páciens feladata, hogy dolgozzon önmagán, elfogadja az oldás eredményeit, és akarja a változást. Ha valaki az oldás után hazamegy és mindent ugyanúgy folytat, ahogy addig, akkor hiába indult el benne a folyamat, a változás, sajnos a korábbi negatív hatások újra meg fognak jelenni az életében.

 

Viszont ebben az esetben föl kell tennünk magunknak olyan kérdéseket, mint például: Vállalom-e a felelősséget önmagamért, életemért, problémáimért? Akarom-e a valóban a változást? Valóban én döntöttem, hogy részt veszek az oldás folyamatában? Bízom teljes mértékben abban a személyben, akihez segítségért fordultam, együtt tudok vele működni? Nyitott vagyok egyáltalán az alternatív módszerekre? Ez a megfelelő technika számomra? A megerősítő gyakorlatokat megfelelően elvégeztem? …

 

  1. Miért gyengül el az izom?

Az izomtesztelés azon alapul, hogy a pozitív ingerek erőssé teszik, a negatívak pedig elgyengítik egész testünket, és ez a változás érzékelhető a tesztelt izom tónusában. Ez egy ősi mechanizmus a szervezetben.

Negatív stressz esetén ugyanis a testben található összes mozgatóizom energiaellátottsága lekapcsol. Mindez abból a célból történik, hogy valamennyi izom képes legyen az agyból érkező, az adott helyzetben megfelelőnek talált újabb parancs fogadására. Stresszhelyzetben az üss vagy fuss reakció lép előtérbe, minden egyes izom és sejt várja az agy üzenetét valamelyik lépésre.

Minden egyes ilyen lekapcsolásra  és a lekapcsolás körülményeire tudattalan szinten emlékezünk. Végső soron ezeket a kikapcsolásokat tudjuk beazonosítani izomteszteléssel.

 

  1. Miért izomtesztelés?

Azért, mert ha csak felteszek egy kérdést, az arra adott szóbeli válasz már átmegy egy tudatos szűrőn. Megformázzuk, kitaláljuk, elgondolkodunk, előhívjuk a tárolt emlékeinket…stb.

A feltett kérdéseimre az agy magától „kidobja” azokat a válaszokat, amelyekre szükségünk van. Amit én érzékelek, és amiből a válaszokat megértem, az az izom megfeszülése vagy épp elgyengülése. Ez felel meg az „igen”, vagy „nem” válaszoknak. (lásd még 11. pont)

 

  1. Hány alkalommal kell menni a kineziológushoz egy problémával?

Ez több tényezőtől is függ. Általában 3-5 alkalom szükséges lehet, de az esetek egy jelentős részében már az első alkalom után elindul a minőségi változás.

Mivel minden ember egyedi, mindenkinek más-más problémája van, minden ember máshogyan éli meg az életet, ezért mindenkinél eltérő, hogy hány alkalommal kell jönnie. Azoknál, akik tudatosan figyelemmel kísérik testük, szervezetük jelzéseit, és tesznek is azért, hogy változtassanak, esetükben sokkal hamarabb megfigyelhető a változás. Természetesen nagyban függ az alkalmak száma attól is, hogy ki mióta cipeli a terhét, milyen mély sebekről, fájdalmakról van szó, hiszen egy kora gyermekkorból gyökerező probléma esetében több időre, alkalomra lehet szükség. Ez azonban szintén nem kőbe vésett szabály.

Fontos tényező a páciens hozzáállása is. Hiszen aki nem tesz semmit, vagy nagyon keveset a javulása érdekében, ott elképzelhető hosszú folyamat, vagy az, hogy semmi javulás nem fog bekövetkezni.

Az oldás során tesztelem is azt, hogy ugyanabban a próblémában szükséges-e további oldás.

 

Vége az I. résznek, hamarosan folytatása következik, további érdekes és hasznos kérdésekkel és válaszokkal.

 

Sok szeretettel: Nóra