Az első néhány találkozás alkalmával sokszor sírva beszélt önmagáról, életéről, kapcsolatairól, főleg párkapcsolatáról, ami talán a legjobban megsínylette az elmúlt éveket. Jövőképe, álmai, vágyai nem voltak, nem tudta meghatározni azokat, nem is mert előre tekinteni. 

Eszközei nem voltak, és nem tudta hogyan is fog kimászni mélypontjáról, viszont már az első találkozáskor éreztem benne az elszántságot, az akaratot, hogy tenni fog azért, hogy életébe változást hozzon.

Sokszor fájdalmas, és küzdelmes volt Kitti számára az út, néha bekapcsoltak negatív gondolatai, mintái, de mindezek ellenére végig bízott önmagában, az együttműködésben, a folyamatban, és egy idő után érezte, hogy valami más lett.

Az együttműködés alatt csoda volt megélni, ahogy Kitti, mint egy kis virág kezd kinyílni, önmagára lelni.

Végig kitartóan, bátran és szorgalmasan „dolgozott” önmagán, ami látható és tapasztalható változásokat is hozott számára már rövid idő alatt.

Rengeteg felismerése volt, rájött, hogy eddig szinte nem is a saját életét élte, másoknak élt, sodródott, csapódott ide-oda, emiatt sokszor elég rossz helyzetekbe is került. 

Felismerte, hogy mennyi olyan terhet cipelt, ami másokhoz tartozik, és bármennyire is törekedett megfelelni, segíteni, megoldani azokat, nyilvánvalóan erején felüli, számára megoldhatatlan dolgok voltak.

Kitti nem csupán „elméletben” dolgozott önmagán, hanem minden újat, amit felfedezett önmagában, be is építette az életébe, azonnal cselekedett, tapasztalatokat szerzett, és gyakorolt. Szinte minden alkalommal be tudott számolni pozitív élményeiről, változásairól.

Az idei év már teljesen más minőségben indult és telik Kitti számára.

Célokat tűzött, és eszközökkel, erőforrásokkal, önbizalommal felvértezve a megvalósítás útján halad.

Nagyon büszke vagyok Kittire, és az eredményeire. 

 

 

Nóra: „Hogy érezted magad, milyen helyzetben voltál, mikor felkerestél?”

Kitti: „Több életterületem felett voltak viharfelhők, amik az évek alatt csak gyülekeztek és belülről felemésztettek. Minden percben tudtam sírni, ha a problémák előtérbe kerültek. Több évnyi fájdalmat cipeltem magammal. A körülöttem lévők problémáit is én akartam megoldani.”

 

Nóra: „Mi volt a legnagyobb kihívásod, elakadásod akkor?”

Kitti: „Elvesztettem az irányítást a saját életem, de legfőképp önmagam felett. Kerestem önmagam és a boldog, kiegyensúlyozott énem.”

 

Nóra: „Milyennek jellemeznéd az együttműködést, hogy érezted magad benne?”

Kitti: „A legnagyobb büszkeséggel mondhatom, hogy eddigi életem legjobb döntését hoztam azon a keddi napon, amikor egyik bejegyzésed szembe jött velem. Minden alkalmat alig várok. Olyan dolgokra tanítottál és hoztál ki belőlem, amik eszembe sem jutottak volna, hogy képes vagyok rá.”

 

Nóra: „Mi az, amit önmagadból bele kellett tenned a folyamatba, hogy eredményeket érj el?”

Kitti: „Óriási akarat, ami nélkül nem tudtam volna ezt a folyamatot csinálni. Napról napra éreztem magamban az erőt és a kitartást. Önmagam és életem irányítása újra ösztönzőül hat.”

 

Nóra: „Mi volt a legnagyobb változás, eredmény, amit az életedben hozott az együttműködésünk, miket tapasztalsz?”

Kitti: „Nyugodtabb lettem és megtanultam, hogy más problémáit nem nekem kell megoldani és a terheket cipelni. Napról napra nyílik ki a világ. A kommunikációm, a szemléletem és a viselkedésem magam és mások felé a legfeltűnőbb változás talán.”

 

Nóra: „Hogyan látod most önmagad, a jövődet, mennyiben más ez az évkezdet, mint a korábbiak?”

Kitti: „Önmagam pozitívan. Imádom, hogy nem vagyok magam alatt és boldoggá tesznek az apró dolgok, amiket eddig észre sem vettem (pl. imádok reggel felkelni és hálát adni ezért a nehéz, de annál örömtelibb útért, amin haladok). Az elmúlt évekhez képest nagy lendülettel vágtam bele ebbe az évbe, mert tudom, hogy sikeres évem lesz.”

 

Nóra: „Mit üzennél azoknak, akik hasonló helyzetben, elakadásokban vannak, és valami még visszatartja őket a döntéstől, hogy segítséget kérjenek?”

Kitti: „Csodálatos utazás ez, amit Nórával a mai napig járok. Nem szabad kifogásokat keresni és tolni magunk előtt a problémákat. Változni és változtatni soha nem késő. Én mindig ezt mondom magamnak is.”