Először is, mi a víz? Kezdjük egy kis tudománnyal.

 

A víz, a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O. Színtelen, szagtalan, íztelen, folyékony kémiai anyag. Olvadáspontja 0 °C, forráspontja 100 °C. A víz szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezzük.

A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet 98%-a felszín alatti víz, ebbe nem számítva a gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét, ezért is különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

 

Az emberi test víztartalma

 

Amikor úgy gondolunk magunkra, mint anyagi természetű lényekre, jusson eszünkbe, hogy testünk javarészt vízből áll. A testünkben lévő víz egyrészt a sejteken belül, másrészt a sejteket körülvevő térben található. Egészséges állapotban testünk víztartalmának 60%-a sejteken belül, 40%-a sejteken kívüli térben található. Az agyunk, amellyel gondolkodunk, érzelmeket élünk át, amely irányítja minden szervünket, szinte csak víz, 90%-a folyadék. Az emberi test csecsemőkorban tartalmazza a legtöbb vizet, mintegy 75-80%-ot. Ahogy idősödünk, a víz mennyisége egyre csökken, egy felnőtt testének kb. 60-70%-a víz.

 

Nézzünk néhány példát arra, hogy milyen létfontosságú feladatokat lát el a víz szervezetünkben?

 

A víz minden, tápanyaggal kapcsolatos folyamatban (pl. emésztés, az emésztőnedvek 80%-a víz) részt vesz, mint hordozó közeg.

Sok vitamin és nyomelem szállítása, hasznosulása víz segítségével, vizes közegben történik.

Az anyagcsere folyamatában különösen nagy szerepe van a víznek, hiszen a víz az anyagcseretermékeket feloldja, hígítja, és szállítja a megfelelő szervhez. Ezzel összefüggően a kiválasztás működéséhez is víz szükséges, hiszen a mérgek lerakódnak a szövetekben, ízületekben, kötőszövetekben, és felhalmozódnak a szervezetben.  A víz biztosítja azt is, hogy a szervek puhák, simák legyenek, illetve több helyen, mint például az ízületekben, „kenőanyagként” funkcionál, a sejtek kötéseinél „ragasztóanyagként” van szerepe.

A víznek jelentős szerepe van a testhőmérséklet szabályozásában is.

Az immunitásban fontos a memória, hogy szervezetünk emlékezzen a korábbi „betolakodókra”. Ebben a folyamatban a víz, mint információtároló közeg van jelen. A víz vérünk fő összetevője, e nélkül nem volna keringésünk sem. Víz nélkül nem volna nyálunk, ami már az emésztés folyamatát is megakasztaná.

 

Lehetne még folytatni a sort oldalakon keresztül, de összességében elmondható, hogy testünk csak vizes közegben képes működni, életben maradni, szervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása.

 

Mik lehetnek a vízhiány tünetei és milyen betegségek alakulhatnak ki a vízhiány következményeként?

 

Az első figyelmeztető jel, a szomjúságérzet. Amikor már azt érezzük, hogy szomjasak vagyunk, nincs nyálunk, akkorra a szervezet már szomjazik. Ezt az állapotot nem kellene elérni, megvárni, hanem a nap folyamán folyamatosan pótolnunk kell szervezetünk vízhiányát, még akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Szomjúságérzetünket tiszta vízzel csillapítsuk. Ez hidratálja testünket, legyünk tudatosak!

 

A fejfájás kialakulása sok esetben a vízhiány jele. Megfelelő mennyiségű víz fogyasztásával kevésbé leszünk ingerlékenyek, vagy könnyen sértődősek, megelőzhetjük a depresszió kialakulásának lehetőségét.

 

Amikor ízületi fájdalmak, kezdődő deréktáji fájdalmak is jelentkeznek, akkor a szervezet már nagyfokú vízhiányban szenved.

Ennek oka röviden a következő: a csontokat ízületek kapcsolják össze. A találkozó csontvégek nem érnek össze, köztük az ízületi rés található, amit az ízületi folyadék tölt ki. Ez teszi lehetővé, hogy a csontok egymáson könnyen elmozdulhassanak. Az ízesülő csontfelszíneket porcok, az ún. üvegporc borítja, ami nagyon sok vizet tartalmaz. Amikor egy porc megfelelő mennyiségű vizet kap, a súrlódásból eredő kopás minimális. Ha az ízületekben folyamatos a vízhiány, a porcok képesek egészen a csontok végéig elkopni, ez pedig a csontízületi gyulladáshoz vezethet, sőt, súlyosabb esetben az ízületek alakja is deformálódhat.

Ha az üvegporc sejtek nem jutnak elegendő vízhez, akkor a csontvégek a nyomás hatására fájni kezdenek. Ez jelzi kezdetben, hogy az ízületekben nincs elegendő víz. Ezt még lehet kezelni, ha megfelelő mennyiségű vizet iszunk, ezzel a porc vízzel telített lesz, és az ízületi résbe is megfelelő mennyiségű víz kerül, és így lesz „kenőanyag” a két csontvég között.

 

Szervezetünk vízhiánya nagyon sok betegség kialakulásával függhet össze. Testünk, a rendelkezésére álló vízmennyiséget mindig egy meghatározott sorrend szerint osztja el szerveink között. Vízhiány esetén, elsőként a létfontosságú szervek kerülnek védelem alá, mégpedig úgy, hogy szervezetünk egyszerűen elvonja a vizet a kevésbé fontos szervektől. Emiatt ezeken a helyeken vízhiány keletkezik, és ezek a vízhiányos területek fájdalommal reagálnak erre az állapotra.

 

Szervezetünk a nap folyamán folyamatosan veszít vizet (vizelettel, izzadással, kilégzéssel, bőrünkön keresztül párolgással, vagy épp a só fogyasztásával, ami megköti a vizet), és mivel nincs bennünk vízraktározásra lehetőség (mint például a teve esetében), ezért folyamatosan pótolnunk kell szervezetünk vízszükségletét.

A vízhiány az alábbi betegségek kialakulásában egészen nagy valószínűséggel közrejátszik, az esetek többségénél elegendő lenne a folyamatos, megfelelő mennyiségű folyadékbevitel (víz) a szervezetbe, hogy a panaszok, fájdalmak csillapodjanak, megszűnjenek:

- az emésztőrendszer különböző megbetegedései, például gyomorfájás, reflux, székrekedés, hasfájás;

- az ízületi fájdalmak, például reuma, köszvény;

- hátfájás, derékfájás, nyaki fájdalmak;

- a fejfájás egyes típusai, sőt a migrén is szóba jöhet;

- magas vérnyomás;

- magas koleszterinszint;

- szívbetegségek, szívtáji fájdalmak.

A vízhiány megerősíti azokat a folyamatokat, amelyek a stressz következményei. Mégpedig úgy, hogy stressz hatása alatt az adrenalin szint megemelkedése miatt a víz a fontos szervekhez áramlik, az erősebb párologtatás miatt intenzívebb izzadás lép fel, a felgyorsult légzéssel még több vizet vesztünk, mindez tovább növeli a szervezet vízhiányát. Ebben a vízhiányos állapotban a szervezet sokkal fogékonyabb a különböző fertőzésekre, allergiák kialakulására.

A korábbi blogomban említett agyféltekék közötti megfelelő összhang kialakulásában is nagyon nagy szerepe van a víznek. Gondoljunk csak arra, hogy agyunk mintegy 90%-a víz, így az idegrendszer normális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása. Amikor azt érezzük, hogy kezdünk elfáradni, koncentrálóképességünk csökken, vagy valamilyen tanulási probléma merül fel, az első lépés legyen egy pohár tiszta víz ivása, valószínűleg szervezetünknek vízre van szüksége.

A víz nemcsak belülről, de kívülről is nagyon fontos testünknek. Testünket kívülről bőrünk védi. A bőr legjobb hidratáló szere, a víz. Egyrészt belülről is segíti a bőr telítettségét, másrészt külsőleg is hozzájárul hidratáltságunkhoz. A víz tisztítja a testet, a bőrt. A váltott hideg-meleg vizes fürdés nagymértékben frissít, feszesít, edzi a bőrt. A hideg víz frissít, összehúzza a felszíni ereket, ezáltal több vér jut a belső szervekhez. A meleg víz tágítja a bőrfelszíni ereket, és pólusokat, megnő a kiválasztás intenzitása, ezáltal több méreganyag távozik a szervezetből.

 

Mennyi vizet fogyasszunk egy nap?

 

A különböző életfunkciók által naponta kb. 2-3 liter vizet veszít a szervezetünk. Természetesen ezt különböző tényezők befolyásolhatják, mint például testtömeg, fizikai munkavégzés, éghajlat, időjárás, betegség, de a lényeg akkor is az, hogy a testünk jelentős mennyiségű vizet veszít egy nap, és ezt pótolni kell.

 

A szakemberek napi 2-2,5 vagy akár 3 liter víz fogyasztását ajánlják. A javaslatok szerint, 30 kilogrammonként kell számítani 1 liter víz fogyasztását. Ennél lehet több, ami még jobb, ez nyári melegben nem is olyan nehéz.  Első hallásra (olvasásra) talán hatalmas mennyiségnek tűnhet ez, de ha kezdetben tudatosan odafigyelünk, egy idő után természetessé válik, szervezetünk hozzászokik, és igényelni fogjuk ennek a mennyiségnek az elfogyasztását.

 

Azt tanultam, és ezt másoknak is szoktam ajánlani, hogy ha valamit 21 napig csinálunk, azt készség szintjén elsajátítjuk. Nálam bevált ez a 21 napos „trükk”, ki lehet próbálni több területen is.

 

A fentebb leírtak nagymértékben összefüggenek a kineziológiával, hiszen a kineziológia technikái között is jelentős szerepe van a víznek, ami a problémák egy részénél segítő megoldást kínál.

 

A víz a legjobb elektromos vezető. Amikor azt érezzük, hogy tele vagyunk stresszel, feszültséggel, akkor annak kiürítésében, elvezetésében nagyon nagy szerepe van a víznek. Amikor sírunk, a könnyeink elvezetik a bennünk lévő feszültség nagy részét, ezért is érezzük magunkat megkönnyebbülve egy-egy sírás után. Ezért ne tartsuk vissza könnyeinket, hiszen a szervezetünk ösztönösen tudja, mivel segítheti a bennünk lévő, felgyülemlett feszültség elengedését.

 

A vízről, annak fontosságáról, egészségünkre gyakorolt hatásáról nagyon sokat lehetne írni, rengeteg könyv, tanulmány fellelhető a témában.

 

Ugyanakkor kineziológusként is fontosnak tartom felhívni a figyelmet a rendszeres, megfelelő mennyiségű víz fogyasztására. A tapasztalat is azt mutatja, hogy több probléma kialakulása megelőzhető lenne, ha szervezetünknek, testünknek folyamatosan biztosítanánk a szükséges vizes közeget, tiszta víz fogyasztásával.

 

Legyünk tudatosak, őrizzük meg jó egészségünket!

Sok szeretettel: Nóra