Egy kis tudomány… 

 

Az agy idegrendszerünk központi része, ez a szerv irányítja testünket, meghatározza hogyan mozgunk, mit gondolunk vagy érzünk. Az evolúció, az emberiség fejlődése során az agy nagymértékben változott, az újabb kihívások, élethelyzetek, újabb agyterületeket hívtak életre. Az agytörzs és a kisagy kifejlődését követően a legnagyobb lépés az volt, amikor kifejlődött az ősember nagyagya. Ez az az agyrész, melynek köszönhetően képesek vagyunk mérlegelni, tervezni, érzéseket átérezni, és felelősséget vállalni.

 

Mik az agy főbb részei és mik a funkciói?

 

- az agytörzs: irányítja az alapvető életfolyamatokat, mint a légzés, a szívdobogás vagy a szívritmus,

- a kisagy: az izommozgásokért, a testtartásért, a mozgás koordinációért felel,

- a limbikus rendszer: az agyféltekék szélén helyezkedik el, és szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal. A limbikus rendszer az ösztönös viselkedések felett gyakorol ellenőrzést, mint például az evés, alvás, szexuális viselkedés.

- a hipotalamusz: a központi idegrendszer viszonylag kis része, de eléggé központi helyzetben van. A szervezet minden fontos élettani működését befolyásolja, például a testhőmérséklet szabályozása, a táplálék- és vízfelvétel elősegítése. A limbikus rendszerrel „együttműködve” az érzelmi élet alakításában játszik nagy szerepet.

 

Az agy ősibb, hátsó területe az a terület, amely átveszi az irányítást egy stresszhelyzetben, menekülésre vagy harcra kényszerít bennünket. Itt vannak „elraktározva” azok a hitrendszerek, évek során összegyűjtött tapasztalatok, amelyek stresszhelyzetben előtérbe kerülnek, és pillanatnyi döntésünket befolyásolják.

Ezzel szemben az elülső agyi részek, melyek a fejlődés során később alakultak ki, már átgondolt, célirányos cselekvésre képesek sarkallni.

 

Az emberi agy legnagyobb része a nagyagy, amely a koponya elülső, és középső részét, valamint a hátsó koponya fenti részét foglalja el. Itt különböztetik meg a két agyféltekét, melyeket egy mély hasadék választ el. Az idegpályák átkereszteződése miatt a bal agyfélteke a test jobb oldalának funkcióit vezérli, a jobb agyfélteke pedig a test bal oldali funkcióit. A legnagyobb összeköttetés a két agyfélteke között, a haránt irányú idegrostokból álló vaskos, fehér lemez, a kéregtest (Corpus callosum).

 

Az agyféltekéket további hasadékok négy lebenyre tagolják. A lebenyek között működésük során „munkamegosztás” figyelhető meg. Az elől lévő homloklebeny a célirányos viselkedést, a tervezést, a felelősségteljes döntést teszi lehetővé, valamint ide köthető a mozgásrendszer is. A felül és középen elhelyezkedő fali lebenybe futnak be a testből érkező érzetek (tapintás, ízlelés, térérzékelés). Az oldalt lévő halántéklebenyben futnak össze olyan funkciók, mint például a hallás, az érzetek tudatosulása, az emlékezet, a hosszú távú memória. A hátsó részen elhelyezkedő nyakszirti lebeny a látás központja.

 

Nézzük meg leegyszerűsítve mit mondanak a két agyfélteke működéséről.

 

Az agyféltekék a beérkező információkat különbözőképpen dolgozzák fel.

A bal agyfélteke felel az analitikus gondolkodásért, a logikáért, a nyelvhasználatért, a beszédért, ez az oldal a racionális, az ítélkező, a részletekre koncentráló, az időorientált, és itt található a hitrendszerünk is, valamint irányítja a test jobb oldalának funkcióit.

 

A jobb agyfélteke ezzel szemben az információkat összességében dolgozza fel, az egészre koncentrál, itt található a vizuális emlékezet, a térbeli tájékozódás képessége, a kreativitás, az érzelmek oldala, ezen az oldalon nincs félelem, ítélkezés, és időkorlát. A jobb oldal felel az intuíciókért, a képzelőerőért, a művészi érzékelésért, és irányítja a test bal oldalának funkcióit.

A két agyfélteke a kéregtest közvetítésével működik együtt, folyamatosan kommunikál egymással. Vegyük példának a beszédet, amely a bal agyféltekéhez kötött aktivitás. Ugyanakkor nem köthető csupán egyetlen agyi területhez, hiszen a bal agyféltekében kap szerepet a nyelvtan és a kiejtés, a jobb agyfélteke pedig a hangsúlyért és a beszédritmusért felel. Vagy például olvasás során a jobb agyfélteke ismeri fel a betűk formáját, de a bal tudja megnevezni és kimondani azokat. Tehát, bármilyen összetett tevékenységben nagyfokú együttműködés van a két agyfélteke között.

Bármely feladat elvégzése során agyunk mindkét felét használjuk, maximum valamelyik agyfélteke működése hangsúlyosabb.

 

Itt szeretnék tenni egy kis kitérőt.

Tapasztaltam, hogy vannak, akik a jobb-bal agyfélteke megkülönböztetést tévesen, kissé kisarkítva értelmezték. Azt láttam, hogy az önmagukról kialakított képet ez a differenciálás határozta meg, és ebből egy fals, hamis kép alakult ki, ami már eleve megakadályozta az illetőt abban, hogy további képességeit felismerje, és fejlessze. Senki sem lehet csak jobb vagy csak bal agyféltekés, hiszen a két oldal mindig együttműködik, együtt határozzák meg képességeinket, fejlődésünket, az agy egy egészként működik, és nem két külön agyként. Amint fentebb említettem, csupán valamelyik agyféltekénk hangsúlyosabb működéséről beszélünk, és nem valamelyik dominanciájáról, és ezáltal teljes személyiségünk meghatározottságáról. Gondoljunk csak a történelem nagy alakjaira is, akik egy személyben voltak tudósok, fizikusok, matematikusok, mellette csodás festőművészek (Pl. Leonardo Da Vinci).

 

Az ideális állapot az lenne, ha minden helyzetben képesek lennénk kihasználni mindkét agyféltekénk adottságait, vagyis mindig, minden helyzetben tökéletes lenne az agyféltekék együttműködése. Stresszes állapotban azonban ez az együttműködés nem mindig hatékony, és megfelelő. Ilyenkor az információk feldolgozása részleges. Stressz hatása alatt jellemzően a bal agyfélteke veszi át az irányítást, hiszen ezen az oldalon raktározzuk azokat a tapasztalásainkat, amelyek döntéseinket nagymértékben befolyásolják. A jobb agyfélteke háttérbe szorul, így agyunk teljes kapacitását nem tudjuk megfelelően kihasználni. Az érzelmi stressz állapotában a bal agyfélteke „bepánikol” és az „üss vagy fuss” reakciót kínálja fel nekünk. Ha azonban képesek vagyunk ezen az állapoton felülemelkedni, akkor meg tudjuk teremteni a jobb és bal agyfélteke megfelelő együttműködését, agyunk teljesítményének növelését, és a jobb agyfélteke bekapcsolásával már nyugodt, higgadt állapotba kerülhetünk, a logika és a kreativitás, a racionalitás és az intuíció együtthatása tökéletes döntési helyzetet eredményez számunkra.

 

Alaphelyzetben a két agyfélteke együttműködése megfelelő, mégis vannak olyan esetek, amikor szükséges lehet a harmonizált együttműködésük segítésére.

Nézzünk néhány példát a jobb és a bal agyfélteke erősítésére, az agyféltekék harmonizálására.

 

Ezek a gyakorlatok nemcsak akkor jók, ha valamelyik agyféltekénket akarjuk „trenírozni”, hanem relaxáló, pihentető hatásuk miatt bármikor, bármilyen helyzetben alkalmazhatjuk őket. Tanulási nehézségek (olvasás, írás, számolás kapcsán fennálló blokkok) megléte esetében kifejezetten hatásos a mozgás, hiszen ezekben az esetekben a legfontosabb a két agyfélteke együttműködését serkenteni.

A mozgás során agyunkat is eddzük, hiszen az agy irányítja a test mozdulatait. Ilyenkor ráadásul a tér mindhárom dimenzióját kihasználjuk, egyensúlyba hozhatjuk a lent-fönt, elől-hátul, bal-jobb területeket.

 

Az egyik leghatékonyabb „harmonizáló” mozgásforma a keresztmozgás.

 

Minden reggel indiánszökkenés és keresztbe lendítés (jobb könyök bal térdhez, bal könyök jobb térdhez érintése, illetve hátul jobb kézzel érinted a bal lábad, bal kézzel a jobb lábad)

A keresztbe lendítések közben a szemed forgasd minden irányba.

 

Keresztbe lendítést lehet hanyatt fekve is csinálni, ez a hasizomnak is jó. J Hanyatt fekszel, kezeid a tarkódon. Majd felüléseket csinálsz úgy, hogy a jobb könyököddel érinted a felhúzott bal térded, majd bal könyököddel a felhúzott jobb térded.

 

Végtelen jel (fektetett nyolcas) rajzolása, ami az olvasási készséget fejleszti, vizuális középvonal keresztezés. Reggel, este, illetve olvasás, tanulás előtt.

 

Állj vállszélességű terpeszbe, a térdhajlatod ne feszüljön. Képzelj magad elé egy nagy táblát, amire rajzolni fogod a fektetett végtelen jelet. Először a jobb kezed mutatóujjával rajzold, az egész testeddel mozogj bele a gyakorlatba, nyújtózz, amekkorát tudsz, minél nagyobb legyen a végtelen jel. A tábla bal sarkából indítsd a rajzot, haladva jobb felé. A szemeddel végig kövesd a mutató ujjad, amint halad a végtelen jelen körbe-körbe. Ezt csináld 7x. Majd a bal kezed mutatóujjával ugyanezt 7x. Végül kulcsold össze a két kezed úgy, hogy a mutató ujjaid előre nyújtva vannak, és ugyanezt a gyakorlatot csináld 7x. A szemeddel mindig kövesd a végtelen jelet.

 

Dupla rajz készítése, a könnyebb írásért.

Mindkét kezedbe fogj egy-egy ceruzát, és rajzold ugyanazokat a motívumokat. Szabadrajz, amit csak akarsz. A lényeg, hogy mozogjanak a kezeid föl-le-jobbra-balra egyaránt.

 

A tánc és gyakorlatilag bármilyen sporttevékenység nagymértékben serkenti az egészséges, kiegyensúlyozott agyi tevékenységeket. Hányszor hallottam már, (és tapasztaltam is), hogy futás, úszás, gyaloglás közben jöttek a legjobb gondolatok, ötletek. J Ezek olyan mozgások, amelyek hatékony együttműködésre sarkallják a két agyféltekét (a racionalitás és a logika együtt a kreativitással és intuícióval).

 

Számos olyan tevékenység létezik még, melyek a jobb vagy a bal agyfélteke hangsúlyosabb működését, vagy éppen a két agyfélteke harmonizációját segítik elő.

 

A rajzolás, színezés, barkácsolás, zenehallgatás vagy bármilyen kreatív tevékenység hozzájárul a jobb agyfélteke hangsúlyosabb működéséhez. Ezek a tevékenységek kellemes relaxált állapotot is előidéznek, így a szervezet képes lelassulni, ellazulni, feltöltődni.

 

A meditáció egy nagyon hatásos technika arra, hogy agyunk a legteljesebb mértékben nyugalmi állapotba kerülhessen. Meditáció alatt képesek vagyunk tökéletesen ellazult állapotba kerülni, így a meditáció mind a testi, mind a lelki és mind a spirituális fejlődésünk, javulásunk egyik leghatékonyabb eszköze.

 

Ezt a mostani témát még nagyon hosszan lehetne boncolgatni, elemezgetni, írni, beszélni róla. A kineziológiában nagyon fontosnak tartom, hogy a két agyfélteke megfelelő együttműködését elősegítsük. Az oldás folyamatában több olyan technika is van, amely az agyféltekék egymás közti megfelelő kommunikációja útjában lévő blokkokat oldja hatásosan, kiemelten a tanulási nehézségek területén.

 

Sok szeretettel: Nóra